Szeretetteljes ember vagyok ez nyilvánvaló.
Szeretem a családom.
Imádom a gyerekeimet.
Szeretem a rock and rollt.
Sőt szeretem a csokit is.
De vajon képes vagyok úgy IGAZÁN MINDENT szeretni??!!
Amikor egy nap megfigyeltem magam rájöttem, hogy rengeteg ellenállás van bennem. Nem igazán látványosan, de folyamatosan bennem van egyfajta alap-elégedetlenség. Rosszallás. Sértettség. Nyafogás. "Jaaaj, Istenem, ez a világ olyan tudatlaaaan....! Miért nem történik már meeeg....? Most ez miért történik már megint veleeem...?nMeddig kell még ezt csinálnoooom....?" - ilyesmik....
Testileg nézve a hasizmom, a fejbőröm és az állkapcsom megfeszült. Felületesen vettem a levegőt, épp csak hogy pihegtem. Mintha nem járna elég levegő nekem. A mellkasomon a hátamon és a vállamon mintha nehéz kövek, vagy valamiféle szoros páncél lenne.
Rögtön tudtam, hogy a szeretet a megoldás. Önmagam szeretete, az Élet szeretete. Nyilvánvalóan vannak külső céljaim is, de ha a szeretet valóban a leghatalmasabb ERŐ - márpedig az! - akkor a külső céljaimat is csakis a szeretet erejével érhetem el!!
Tudom, hogy a szeretetet rengetegszer keverjük össze valami mással. Én például már hittem ragaszkodásra, függésre, csimpaszkodásra azt, hogy az szeretet. Hittem gyengeségre: azt hittem, ha mindent megengedek a másiknak és nem húzok határokat, akkor az szeretet. Azt hittem, ha feladom a saját szükségleteimet és nem várok el semmit, akkor az szeretet.
Egyik sem volt AZ!!! (Mégis egy kicsit mindegyikben ott volt...)
Úgy döntöttem elindulok és megkeresem...
Ha Isten tényleg a szeretet, akkor én Istennő akarok lenni!
Tanonc, de Istennő :)
Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy megtalálod-e a szeretetet? És mikor ,vagy honnan fogod tudni, hogy az az érzés, a szeretet? Mit fogsz akkor csinálni? Mi lesz ha olyanra jössz rá amitől magad is megijedsz, annyira nem ismerős, vagy arra jössz rá, hogy jé, hát ez az? Ezt már ismerem? Nagyon érdekelne a kérdés? Mi a szeretet? Ha találkozol vele kérlek szólj! A találkozásnál úgysem tudok pontosan ott lenni, de te majd elmeséled, hogy milyen volt, mi volt, mi a szeretet! Úgy érzem eddig tudtam. Mára teljesen elbizonytalanodtam.Nem tudom mi a szeretet,azért mert nem éreztem soha? Egyet tudok.Én tudom mi a szeretet, és ki az, aki után ill. iránt érzem. Pontosan két ember! Fura kimondva, leírva ugye, hiszen olyan kevésnek tűnik. Pedig így van! Csak kettő embert szeretek. És tudom arról a bizonyos érzésről, hogy szeretet. Tehát már elárultam neked annyit, hogy a szeretet egy érzés, ami előjön az emberből, bizonyos dolgokkal kapcsolatban, sőt emberekkel szemben is!Én úgy érzem nagyon ritka érzés ez, nehéz rátalálni, s ha meg is találtad elveszítheted! Hogy miért? Nehéz megmondani! Csak tudom, hogy elveszíthető érzés, mert már veszítettem el.Tehát leszögezghetjük, hogy a szeretet egy érzés,- van, - és elveszíthető! S ezen kívűl rettentően bonyolult tud lenni. Vagy mégsem? Beszélgetnünk kéne erről, talán tudnánk érdekes dolgokat mondani egymásnak üdv Buba
VálaszTörlés